Kezdőlapra
 
A képekre, vagy ide kattintva galéria nyílik.
 

Ahogy az már szálló igévé vált, Annavölgy egyidős az Esztergom-Dorogi szénmedencében a szénbányászat megkezdésével. időpontja konkrét dátumhoz köthető: 1781-hez. Hivatalos dokumentum bizonyítja, hogy ezzel a keltezéssel bányászati jogot kapott Rückschuss Antal bányász, Krempf József, Csolnok község bírójától, Miklós-bereki szén kitermelésére, ill. kutatására.
 

Erről a területről tudni kell, hogy a csatolódó térségekkel együtt, több tulajdonossal bírt: nagyrészt a Sándor család birtokában volt, továbbá Tokod, és Csolnok községek tulajdonában .
 
(az említett család utolsó sarja Sándor Móric gróf volt, 1805-1878. Ő volt a hírhedt ördöglovas.) Az első emlékek szerint szénkibúvást, az említett család birtokán találták először, a fent említett dátumnál már korábban is.
 
És itt kapcsolódik Annavölgy a témához, az adott időszakban természeti képződmény, egy hosszú völgy volt a Miklós-berektől Kelet-Nyugati irányban néhány mellékágával együtt. A szénbányászat elindulásával megkezdődött a bányatelep létrehozása is. Logikusan megtartva az Annavölgy nevet. Így természetes volt, hogy a fent említett dátumot Annavölgy is magáénak vallja, és a község címerében, létrejöttének kezdeteként aposztrofálja.
 
Tudott tény hogy Európa nyugati részén az iparosodás előbbre járt és egyre nagyobb energia igénye volt, a kor fő energia hordozója pedig a szén. Így lett ez Hazánkban is. Gyors fejlődésnek indul Annavölgy, ahhoz hogy épülhessenek a lakó kolóniák, és az ipari épületek, építő anyagra volt szükség. Megépült a téglagyár, szerencsés adottság volt, hogy a völgy felső szakaszán kitűnő minőségű márga volt található, a tégla alapanyaga.
 

Gyorsan épültek a kolóniák, az Öreg-kolónia a Borbély-sorral együtt, ill. a Kukukk -kolónia, majd jóval később megépül az Új-kolónia is. Felépítették az üzemi épületeket, szénosztályozót, irodaházat stb. Annavölgy felső szakasza nyüzsgő ipari centrum lett, itt nyitottak aknákat, lejtaknákat, ereszkéket.
 
Elmondhatjuk hogy az alig több mint fél négyzet kilóméter terület szinte olyan volt mint az ementáli sajt. Átszőtte a bányatérségek sokasága. Szerencsés adottság volt, hogy a XIX. század második felében az Ország leghíresebb bányamérnöke Zsigmondy Vilmos irányította hosszú időn keresztül a szakmai munkát. Személyében a karsztvizek, és hévizek szakértője is megtestesült.
 
Még egy jelentős személy neve ide kívánkozik, éspedig Schmidt Sándoré, aki a XX. század első felében meghatározó személyisége volt nemcsak Annavölgy, hanem akkor már a Dorogi szénmedence nagy részén folyó szénbányászatnak. Az évtizedek múlásával folyamatos arculat változások jellemezték, úgy a bányászati, mint a kolóniai képet. Az ipari központ áthelyeződött a terület másik végére, mivel elkészült a Dorogot, Annavölggyel összekötő bánya alagút, de előtte 1895-re megépült a vasút szárnyvonala, Annavölgy végállomással. Szót ejtek arról, hogy annak ellenére, hogy jelentős mennyiségű lakás épült a kolóniákban, mégis kevés volt a helyi munkaerő.
 

Nagy létszámban dolgoztak a környező községekben élő emberek is az Annavölgyi bányában, Sárisápról, Bajnáról, Epölről, Únyról, Máriahalomról, és további községekből is. A Második Világháború utánig jórészt gyalog jártak munkába! Annavölgy bányatelepen gyökeret ereszt a sport és kultúra is, 1889-ben megalakul 12-fővel Magyarország első bányász fúvószenekara! 1912-ben megalakítják az Annavölgyi Bányász Sport Egyesületet, Komárom-Esztergom megyében harmadikként!
 
A 30-as évek közepétől jelentős fásítási program kezdődik Vezér György nevével fémjelezve, kisebb-nagyobb megszakítással tarkítva három évtizeden keresztül. A bányászat az alagút szintről lejtaknákkal elérhető szénmezőkben folytatódik. 1946-ban elkezdik, a X-es függőakna mélyítését.
 
1947 jan.20-a Annavölgy bányászatának tragikus gyásznapja, bányatűz következtében életét veszti 33. bányász. Gyászol az ország, minden jelentős politikai erő, első vezetőjével képviselteti magát a temetésen. Létrejön az amatőr színjátszó csoport, hosszú évtizedeken át sok nagysikerű előadást produkálva. úgy a prózai, mint a zenés művek sokasága kerül repertoárra.
 

Az MKP. térnyerésével új korszak kezdődik, Rákosi Mátyás kijelenti: a szén és acél országa leszünk! A sport fejlesztése is állami feladat és kötelesség. Elindulnak a széncsaták, 1948-ban Pallagi János, Pallagi Nándor és Sági József vájár, az elsők között kap Kossuth díjat.
 
Sorkatonákat vezényelnek Annavölgyre, bányászati munkákra. Az alföldön toboroznak dolgozókat a hihetetlen nagyságú termelési felfutás miatt. Megépülnek a munkásszállók, kiszolgáló épületek, ezer személyes étterem, és élmunkás-lakások. Az Annavölgyi Bányaüzem a Dorogi szénmedence legnagyobb termelését produkálja.
 
A sport terén is jelentős a fejlődés a labdarúgás 4-5 csapattal is részt vesz különböző szintű bajnokságban, elindul a röplabda, sakk, és ökölvívó szakosztály. (A 60-as évek elején néhány évig a kézilabda is) Az atlétika, mint kiegészítő sport szerepel helyi versenyekkel. Az üzemi vezetőknek részt kell venniük a sport vezetésében is.
Kulturális életünk meghatározói a Bányász fúvós zenekar, ill. az amatőr színjátszó csoport. Az 1946-1970. közötti időszak második aranykora volt Annavölgynek.
 

Már az 50-es években tervbe vett, Annavölgy-Tokodaltáró kötélpálya, a 60-as években kivitelezésre kerül. Új sportkombinát épül, 1967-ben átadása is megtörténik. Eközben a kőolaj, mint fő energiahordozó, világviszonylatú térhódítása megálljt parancsol a szénnek, így Annavölgynek is. 1975-ben megszűnik a bányászat.
 
Analóg megszűnik a fő megélhetési forrás, jelentős megtorpanás áll elő, minden tekintetben. Sport terén épp úgy, mint a kulturális vonalon. Egy két szakosztály alakul még, túra-természetjáró, és viszonylag rövid időre a teke csapat. A 90-es években, még elindul a judo szakosztály, kezdetben nagy létszámmal és lelkesedéssel, de néhány esztendei lendület után besimul a többi sportág, lassú sorvadó életébe.
 
1997-ben önálló községként, Annavölgy különválik a Sárisápi közigazgatástól. Alakítja saját arculatát, létrehozza szimbólumait, emlékműveit. De az egyre apadó anyagi források miatt, 2007-ben Csolnoki körjegyzőségi fennhatóság alá kerül, így társulásos formában próbálja túlélni a sanyarú éveket. Végezetül tisztelt Olvasó, figyelmébe ajánlom a verseim sorában található: Annavölgyről dióhéjban címet viselőt, továbbá a különböző részleteket mélyebben elemző írásokat.

Ugrás a lap tetejére Kezdőlapra